Pályainterjú Sebestyén Szilvia Tünde pszichológussal, coach szakemberrel

„Képesnek kell lennünk rá, hogy bizonyos dolgokról azt mondjuk:

"Meg fogom próbálni, még ha meg vagyok győződve is róla, hogy tévedés lehet."

Csak ha így élünk, tudunk valamit kezdeni az élettel.”

Carl Gustav Jung

A pszichológia egy különleges szakmaterület, melyet mindig is kicsi misztikum övezett. Talán azért, mert téves hiedelmek alakultak ki az emberekben a pszichológusokkal, pszichológiával szemben. Mostanában viszont, mintha fordulna a kocka, és egyre népszerűbbé válna nem csak pszichológusnak tanulni, hanem pszichológushoz fordulni a nehézségeinkkel, kérdéseinkkel.

Mit gondolsz a pszichológia jelenlegi népszerűségéről?

A pszichológia, mint szakma, egyre népszerűbb Magyarországon, ami örömteli. Viselkedés elemző képzésre (ami a pszichológia MA képzés feltétele) nagy a túljelentkezés és magasak a bekerüléshez szükséges pontszámok is. Mégis, egy magánéleti problémával pszi*** jellegű szakemberhez fordulni még mindig ’ciki’, stigmatizált. Könnyebben fordulnak coach-hoz vagy egyéb segítő szakemberhez, mint pszichológushoz, pszichoterapeutához, pszichiáterhez – vagy szenvednek egyedül a problémáikkal sokan. Sokszor csak akkor fordulnak szakemberhez, amikor már akkora a szenvedés nyomás, hogy az elviselhetetlen. Amikor már valami súlyos életvezetési-, vagy egészségügyi probléma támad. Ilyen szempontból úgy gondolom, örvendhetne még nagyobb népszerűségnek, vagy legalábbis elfogadottságnak mindaz, amit ez a szakma nyújtani tud az emberek számára.

Mi volt az első benyomásod, amikor találkoztál a pszichológiával?

17 éves koromban találkoztam először a pszichológiával és a pszichiátriával. Egyik barátom anorexia nervosa-val került kórházba. Tőle hallottam először, hogy mit csinál egy pszichiáter, hogy van különbség a pszichiáter és a pszichológus között. Mindeközben láttam az útját, hogy honnan hova jutott. Rendszeresen bejártam hozzá a kórházba, sokat beszélgettünk. Meghatározó élmény volt ez az életemben. Már akkor is nagyon érdekelt, hogy hogy működik az ember és miért úgy, ahogy – bár akkoriban még inkább materiális megközelítésben gondolkoztam elsődlegesen.

Milyen motivációs erők vezettek, hogy pszichológiát tanulj?

Vargabetűkön keresztül vitt az utam a pszichológiához. Már általános iskolás koromban is a biológia volt a kedvenc tantárgyam, azon belül is az emberi szervezetre vonatkozó információk érdekeltek. Mindemellett szívesen segítettem azoknak a gyerekeknek, akiknek épp nehezebb volt az élethelyzete, mint nekem: bátorítottam őket, ilyesmi. Ennek ellenére akkoriban szakmaként nem választhattam ezt, az édesanyám kereskedelmi szakközépbe, majd közgazdasági egyetemre küldött. Így, az első szakmám a közgazdász lett – menedzsment és humánerőforrás gazdálkodás szakirányon szereztem egyetemi diplomát.

Mégis, rendre kapcsolatba kerültem így- vagy úgy a pszichológiával. Középiskolás koromban egy barátomon keresztül, később pedig életem jelentősebb eseményein keresztül. Az egyik ilyen esemény volt, amikor 22 éves koromban édesanyámat rákkal diagnosztizálták, ami 4 hónap leforgása alatt elvitte. Akkor voltam harmadéves közgázon. Nem értettem az egészet. A családban nagyon hosszú életkorok voltak jellemzők, és semmi olyan nem volt az életvitelében, ami oka lehetett volna ennek a betegségnek a kialakulásának – akkor legalábbis így láttam. Nem voltak káros szenvedélyei, becsületesen élt, sikeres ember volt. De akkor miért történt ez vele? Ez volt az egyik meghatározó pont, ami a pszichológia, és azon belül is az egészség pszichológia irányába mozdított. Próbáltam választ találni az okokra, illetve arra, hogy egyes emberek hogyan gyógyulnak meg ebből a súlyos betegségből. Újra a látókörömbe kerültek a lélek kérdései. Ám, akkoriban ez az érdeklődésem kimerült könyvek olvasgatásában.

Később újra előkerült a pszichológia az életemben. Akkor a lányom, számomra érthetetlen viselkedése kapcsán kerestem válaszokat. Újra könyveket olvastam egy ideig. Végül, arra jutottam, elindulok az úton, és beiratkoztam pszichológusnak. (Közben a lányom problémája elmúlt – a szülő figyelme és szeretete csodára képes.) Tehát, részben alapvetően is érdekelt ez a terület, ez a szakma, részben pedig a magánéletem eseményei mozdítottak ebbe az irányba. 

Hogyan építetted fel magad, mint pszichológust?

Ez egy folyamatos építkezés. Régebben nagyon racionális, materialista gondolkodású ember voltam, ezért elméleti tudáson keresztül indultam el: sok-sok könyv elolvasását követően jelentkeztem viselkedéselemzőnek. Ezt most úgy élem meg, mintha a házat a tetőnél kezdtem volna építeni, az alapok kihagyásával – persze, lehet úgy is, csak nem érdemes. Az alap ugyanis – szerintem – a saját önismereti munka, ami nem kifejezetten része az akadémiai képzésnek, vagy csak minimális mennyiségben. Ezzel együtt, sokan kezdik az elméleti képzéssel.

10 évvel a közgazdász végzettségem megszerzését követően megérett bennem a vágy és a döntés, hogy újra iskolapadba üljek. Beiratkoztam Viselkedéselemző képzésbe, és szerencsés módon fel is vettek. Ez egy hároméves képzés, aminek során tanultam, és tapasztaltam sok mindent. Elkezdett változni az, ahogy bizonyos dolgokat láttam, formálódott az értékrendem. Ezt követte a Pszichológia MA. Sok-sok hezitálás után felnőtt klinikai és egészségpszichológia szakirányra jelentkeztem.

Évek elteltével - már a pszichológia MA tanulmányaim megkezdése környékén - fogtam bele a pszichológusok és pszichoterapeuták számára egyébként kötelező önismereti útba, ami azért különösen jelentős, mert a munkánk során a személyiségünkkel dolgozunk, ezért fontos, hogy letegyük-feldolgozzuk a saját lelki terheinket. Az önismeret azonban nem egy állapot, hanem egy út. Olyan ez, mint egy családi ház: sosincs igazán kész, mindig van még mit csinosítani, alakítani rajta. Mindemellett, a pszichoterápiás eszközöket, módszereket módszerspecifikus képzéseken lehet megtanulni, aminek az első lépése minden esetbe az adott módszerrel történő önismereti munka – kiképző terapeutánál. Kb. 3 éve kezdtem el pszichodrámázni, valamint az utóbbi évben más módszereket is kipróbáltam sajátélmény szintjén, elsősorban test-terápiás módszereket, mint az ICD (Integrative Core Dynamics), vagy a Szomatodráma. Voltam családállításon is, ami egy vitatott módszer pszichológus körökben, számomra azonban értékes tapasztalást jelentett.

A pszichológus képzés mellett Coach végzettséget is szereztem, ami bizonyos értelemben rokon-szakma, viszont lényeges eltérés, hogy egy coaching folyamat során a jövőn és a jelenen van a hangsúly, és konkrét cél eléréséért dolgozunk, kérdezés-technikára alapuló módszerrel.

A végzettségek, módszerek megtanulása, az önismereti munka és a tapasztalat mind 1-1 építőköve, része a háznak. Mindig van hova fejlődni egyéni szinten is, valamint maga a pszichológus szakma is fejlődik. Azt szoktam mondani viccesen, hogy életem következő 500 évében lesznek képzési-fejlődési céljaim, és lesz mit olvasnom is.

Rohanó világunk zűrzavaros rengetegében, melyben megtalálhatók a háborúk, a gazdasági válságok, a betegségek, a krízis helyzetek… mit tehetünk, miben támogathat, segíthet minket a pszichológus?

Az, hogy miben tud segíteni egy pszichológus, attól is függ, ki mit él meg problémának, hogy milyen nehézség jutott egy személynek az élete során. Általánosságban azt mondanám, hogy az életünk során szembe kerülünk nehéz élethelyzetekkel mindannyian. Ezek lehetnek globális, társadalmi szintűek, mint a Koronavírus miatt kialakult pandémiás helyzet, vagy egy háború, gazdasági regresszió; de előfordul, hogy egyéni szintűek – például egy baleset, amiben megsérülünk, vagy egy szülő korai elvesztése. 1-1 ilyen helyzet olyan, mintha egy nehéz kő kerülne a hátizsákunkba, amit cipelünk. Egyre több kő, egyre nehezebb csomag, egyre nehezebb cipelni, és egyre inkább akadályoz abban, hogy örömmel tudjuk megélni az életünket. A pszichológus segít kipakolni ezeket a köveket a hátizsákból, segít letenni a terheket. Abban tud segíteni a szakember, hogy kevésbé billenjünk ki az egyensúlyunkból, és/vagy, ha ki is billenünk, könnyebben visszataláljunk oda. Fejleszthető a reziliencia, a lelki védekező képesség. Tehát, segítséget jelenthet abban is, hogy a jelen problémáit könnyebben tudjuk kezelni, de szükség esetén a múlt traumái, lelki terhei is feldolgozhatók 1-1 mélyebb folyamat során. Eltérő, hogy kinek mire van szüksége. A kliens igényei formálják azt, hogy mi történik a konzultációk során. Ahogy létezik többfél igény, létezik többféle eszköztár is, ami lényeges lehet a pszichológus választás során.

Milyen értékrend mentén épül fel az életed, és hogyan épült be ebbe az értékrendszerbe a pszichológia?

Alapvetően humanisztikus értékrendűnek vallom magam. Hiszek abban, hogy az ember jónak, tisztának születik, és hogy megfelelő hatások, támogató, motiváló közeg mellett csodálatos fejlődési utat járhat be az esetleges nehézségek ellenére is, vagy éppen azok felhasználásával. Amióta az eszemet tudom, szívesen segítettem annak, aki épp rászorult. Ez volt az alap működésem. Hobbiból segítettem ismerősöknek állást keresni, biztattam-bátorítottam azokat, akik épp nehéz helyzetben voltak, és ezt szerettem csinálni. Tulajdonképpen az édesanyámtól is ezt láttam bizonyos értelemben, amikor dolgozott. Ő felnőttképzéssel, oktatás-szervezéssel foglalkozott, Borsod megyében. A munkája során, az általa szervezett tanfolyamokra iratkoztak be háztartásbeliként dolgozó nők, akiknek vissza kellett állni a munkaerőpiacra, mert elvesztették a férjüket; karrier-váltásra kényszerülő férfiak; hátrányos helyzetű emberek. Gyermekként megannyiszor hallgattam végig, ahogy bátorít embereket arra, hogy változtassanak a sorsukon, tanuljanak, hogy jobb színvonalon élhessenek majd. Sokat beszélgetett a hallgatókkal, motiválta őket. Tulajdonképpen az anyatejjel szívtam magamba mindezt. 9 éves koromtól rendre bejártam vele a munkahelyére segíteni neki.

Amikor elkezdtem pszichológiát tanulni, több más motiváló tényező mellett az fogalmazódott meg bennem, hogy milyen jó lenne nemcsak hobbi szinten támogatni embereket a fejlődésük útján, hanem megtanulni ezt szakmaként is. Egy önmagamra találásként éltem meg azt, amikor a pszichológiával kezdtem foglalkozni. Tulajdonképpen egy eszközt kaptam ahhoz, amit amúgy is szívesen csinálok, hogy még hatékonyabb legyek, még mélyebb folyamatokat tudjak végig vinni.

Milyen módszereket alkalmaznak munkájuk során a pszichológusok?

A pszichológus szakma szerteágazó. Az MA végzettség megszerzését követően még több irányba lehet mozdulni, szakosodni. Külön terület a gyermek pszichológia, azon belül is létezik iskolapszichológus, tanácsadó, és klinikai szakpszichológus. A felnőttekkel foglalkozó pszichológusok is több irányba mozdulhatnak.Pszichológus a munkapszichológiai tanácsadó is, aki alapvetően vállalati, profitorientált közegben dolgozik, általában szervezetfejlesztés, HR területen. Ugyancsak a tanácsadás területéhez tartozik az egészségpszichológiai tanácsadó, vagy a szexuálpszichológiai tanácsadó. Az egészségpszichológusok szomatikus osztályokon dolgozhatnak és a testi betegségek lelki hátterét kezelik, illetve a betegségek megelőzésével, az egészséges életmód fenntartásával foglalkoznak.

Egy másik irány a klinikai pszichológia, aki ezt a területet választja, a pszichológia MA után klinikumban, kórházban vállal munkát, elsődlegesen pszichiátriai osztálon, és további képzésekre kötelezett: klinikai szakpszichológusnak tanul és elsősorban a mentális betegségek kezelésével foglalkozik, valamint pszichoterápiás módszereket sajátít el, módszerspecifikus képzések során. Talán ez a leghosszabb képzés a pszichológus szakmában jelenleg Magyarországon.

A szakmai tudás egy jelentős részét módszerspecifikus képzéseken sajátítják el a pszichológusok, illetve pszichoterapeuták, ezek privát képzések formájában elérhetőek. Ma Magyarországon tudomásom szerint 7 akkreditált pszichoterápiás módszer elérhető, és létezik több, amelynek az akkreditációja tervben, vagy folyamatban van. Úgyhogy széles a választék. Léteznek elsősorban beszélgetésre-verbális kommunikációra alapuló eszközök, mint a kliens-központú, Rogers-i irányzat; léteznek művészet terápiás eszközök, ezeknek az alapja Jung módszere; mozgást, test-munkát is alkalmazó eszközök; módosult tudatállapotokat használó módszerek – a teljesség igénye nélkül. Ezek a módszerspecifikus képzések a pszichológus képzésre ráépülő további képzések, ahol mélyebb, pszichoterápiás ismereteket és módszereket sajátíthatnak el a pszichológusok. Jelentős különbségek vannak az egyes módszerek között, olyan szempontból is, hogy mennyi idő alatt lehet elsajátítani, valamint olyan szempontból is, hogy milyen típusú lelki problémára tudnak hatékony megoldást nyújtani.

Én magam személy szerint a mozgást is alkalmazó módszereket szeretem: 3 éve kezdtem megismerkedni először a playback technikával, majd pszichodrámázni kezdtem, egyelőre saját élmény szinten, de tervezem, hogy hamarosan elkezdtem a pszichodráma asszisztensi képzést. Valamint a közelmúltban belekezdtem egy szomatopszichoterápiás eszköz elsajátításába, az ICD-be (Integrative Core Dynamics) ami egy új, integratív irány, több módszer eszközeit sűríti magába. Számomra nagyon izgalmas.

Rövidre fogva: számos módszer létezik, és ezek közül több elérhető Magyarországon is. A pszichológusok elsődlegesen figyelnek, hallgatnak, kérdeznek, beszélnek, jelen vannak, szeretettel elfogadnak, lelkileg megtartanak a terápiás folyamat során, és ezt egészítik ki 1-1 konkrét technikával, viszont gyógyszeres terápiát nem alkalmaznak. Amennyiben gyógyszeres kezelésre van szükség, pszichiáter szakembert vonnak be a folyamatba. Az nyilvánvalóan a probléma jellegéből adódik, hogy melyik pszichoterápiás módszer tud hatékony lenni, valamint, hogy van-e szükség gyógyszeres terápiára is.

Hogy néz ki egy pszichológus napja?

Változó. Arttól is függ, hogy milyen területre specializálódott. Klinikumban szigorú napirend és keretek vannak. Akik privátban dolgoznak, nekik rugalmasabb az időbeosztásuk. Az is számít, hogy egyéni konzultációt/terápiát tart-e, vagy inkább csoportokkal foglalkozik, illetve, hogy gyermekekkel vagy felnőttekkel dolgozik-e. Ami mindenesetre biztos: a pszichológia egy hivatás. Az tudja csinálni, aki szívvel-lélekkel csinálja. Mindemellett, a pszichológusok számára is fontos a munka-magánélet egyensúlyának fenntartása.

Miért félhetnek az emberek pszichológushoz fordulni a nehézségeikkel? Hogyan lehet ezeket a gátakat lebontani?

Ebben a kérdésben van egy olyan feltételezés, hogy a kulcskérdés a félelem, pedig nem feltétlenül és kizárólag ez áll a mögött, hogy miért nem fordul valaki pszichológushoz. Lehet a félelem is az oka, de lehet a tájékozatlanság, a tudás hiánya is az ok. Anyagi okok is állhatnak mögötte. Ingyenesen például nehezen elérhető tapasztalt és magasan képzett szakember, különösen vidéken. Persze, tény és való, hogy van olyan is, aki nem mer elindulni ezen az úton, mert fél, mert szégyelli a problémáját. Az mindenesetre biztos, hogy még mindig van társadalmi szinten egyfajta ítélkezés. Hogy csak a ’hülyék’ mennek pszichológushoz. E mellett van egy nagy-szintű tájékozatlanság, tudás-hiány is.

Vannak korlátok, gátak ilyen téren, és fontos dolgozni ezeknek a lebontásán. Ennek pedig számos módja lehet. Érzékenyítéssel, tájékoztatással, nyílt kommunikációval, pszichoedukációval. Nyilvánvaló, hogy a különböző korosztályú és különböző társadalmi rétegekhez tartozó embereket másként lehet elérni.  Mindenesetre fontosnak látnám, hogy egész kicsi kortól találkozzanak, akár már az oktatási rendszerben a gyermekek is pszichológiai ismeretekkel, nyilván azon a szinten és módon, ahogy ők azt be tudják fogadni. Ugyancsak fontos, hogy vannak már Magyarországon olyan pszichológus szakemberek, akik vállalják a nyilvánosságot (pl.: TV-s szereplések, social media jelenlét), ami ugyancsak segíti, hogy szélesebb rétegekhez eljussanak a pszichológiai témájú információk. Hasznosak az önismereti könyvek is. Valamint fontos lenne az is, hogy az állami oktatási és egészségügyi rendszer keretében is egyre jobban elérhetők legyenek az információk, a módszerek, a szakemberek.

Ki a példaképed? Szakmabeli vagy más tudományterületet képviselő személyiség?

Óóóó, több is van, és igen, főleg szakmabeliek. Nagyszerű emberekkel és szakemberekkel ismerkedhettem meg az utam során. Akiket kiemelnék, mert nagy hatást gyakoroltak rám – a teljesség igénye nélkül:

Kiss György Ádám – Playback színház vezető, Kiképző pszichodráma vezető, Akcióközpontú szupervizor, Mester coach

Dr. Gőbel Orsolya – Pszichológus, Tanár, Egyetemi docens, a varázsjátékok könyvsorozat megalkotója

Dr. Hadházi Éva - Pszichológus, anya-magzat kapcsolatanalitikus, várandós és gyermekrelaxációs terapeuta, családterapeuta, egyetemi docens

Vekerdy Tamás - Gyermekpszichológus

Dr. Buda László – Pszichiáter, a Szomatodráma módszer megalkotója

Tornyossy Mária – Pszichológus, pszichoterapeuta

Fehér Pálma Virág - Tanácsadó- és Klinikai Szakpszichológus, Aktív Analitikus Pszichoterapeuta, Egyetemi adjunktus

Péntek Emma - Családállító

S. Tóth Márta – Life és Business coach, NLP Tréner, Mediátor

Baranyi Ágnes – Thai masszőr, a BBMM babamasszázs megalkotója, Természetgyógyász, holisztikus coach, mediátor.

Hálás vagyok a sorsnak, hogy találkozhattam velük!

Meglátásod szerint milyen képességek szükségesek a pszichológusi léthez?

Önismeret, lelki stabilitás, érzelmi intelligencia, az emberek szeretete, empátia, türelem, magas szintű frusztrációs tolerancia, becsületesség, megbízhatóság, megfigyelő képesség, kommunikációs képesség.

Mit üzensz azon fiataloknak vagy pályamódosítóknak, akik a pszichológusi szakma felé tekintenek?

Ha megtehetik, menjenek el legalább 60 óra erejéig terápiába, önismeretbe, egyénibe vagy csoportos formában, valamilyen számukra szimpatikus módszerrel, kicsit kóstoljanak bele a terápiák világába, és ha úgy érzik, hogy ez az ő útjuk, hát hajrá! Szép szakma, szép hivatás.

Pszichológusi szemmel mit látsz most, milyen lesz a jövő pár év múlva?

Nincs jövőbe látó varázsgömböm, így erre a kérdésre nem tudok adekvát választ adni, … de ezt én is nagyon szeretném tudni.:-) Ami talán fontos, hogy egyéni szinten mit tudunk tenni annak érdekében, hogy valami jó következzen. Vannak dolgok, amikre nem tudunk hatással lenni. Én magam például nagyon szívesen hoznék egy varázspálcát, ami elmulaszt minden rosszat a földön: betegséget, háborút, mindent.Ezt azonban sajnos nem tudom megtenni, és egyikünknek sem áll módjában. Azt viszont megtehetjük, hogy azokon a területeken, amikre tudunk hatással lenni, tegyünk valamit egy szebb-jobb jövő érdekében.

Meglátásod szerint képes lesz a biotechnika vagy egy robot a pszichológusi hivatás megvalósítására?

Nem, szerintem nem… és itt nem is a pszichológus szakmára gondolok, mert az csak egy szó, egy jelenség, amit emberek találtak ki.

Sigmund Freud előtt nem létezett ez a szakma, voltak helyette filozófusok, meg vallási vezetők, lelkipásztorok, bölcsek. Lehet, hogy a pszichológia, mint szakma, mint hivatás egyszer el fog tűnni, vagy más lesz a neve, vagy nem lesz rá szükség ebben a formában. De azt a minőséget, ami egy pszichológiai konzultáció vagy egy mélyebb pszichoterápiás folyamat közben létrejön ember és ember között, azt szerintem nem lehet ilyen értelemben véve ’technikával’ helyettesíteni. Az ember és ember közötti pozitív minőségű kapcsolódást nem helyettesítheti technika. A pszichológiai folyamat során két emberi lélek találkozása, egy gyógyító minőségű emberi kapcsolat jön létre egy biztonságos, kvázi térben, amit aztán a kliens kiterjeszthet, megélhet a valós életterében is.

Erről a kérdésről eszembe jut Harlow sokat emlegetett majom kísérlete, amiben újszülött rhesusmajmokat elválasztott az anyjuktól, és ezeket szőrből és drótból készült mű-anyákkal pótolta. Nem kifejezetten sikerült egy mű dologgal helyettesíteni az élő gondoskodást – de érdekes tanulságokat lehetett levonni a kísérletből az emberi működésmód vonatkozásában is. Ugyanígy nem gondolom, hogy az emberi kapcsolódást, szeretetet bármikor is lehetne technikával helyettesíteni – azzal persze, hogy a technikai vívmányok mindenképpen fontosak, értékesek és jótékony hatással vannak az életünkre, a megfelelő helyen és módon kezelve ezeket. 

Köszönöm az interjút!

Én köszönöm!

Sebestyén Szilvia Tünde

Pszichológus, Coach

https://sebestyenszilviatunde.hu/

Telefon: +36709460990

Interjúkészítő: Hegedűs-Gál Csilla

Karrier- és pályaorientációs tanácsadó

Üzleti coach

Tréner